Nagyon jó felvetések születtek a blogon kicsiny településünk közlekedési helyzetével kapcsolatosan az elmúlt napokban. Gratula a kommentelőknek! Köszönet érte! Úgy gondolom, a téma megérdemel egy misét, nem sokára "celebrálom" majd. Jelen bejegyzésnek azonban egész más témát választottam: A hatalom és a nép viszonya Zánkán. Mert fontos látni, hogy hol élünk! Tudjuk: "A lét határozza meg a tudatot." (Powered by Géza Hofi.)

A hatalom hálójában vergődni nem egy kellemes érzés. Legyen az az államhatalom bármely ága. Gondolom abban egyetértünk, teljesen mindegy, hogy az APEH, a rendőrség, vagy a bíróság, esetleg a büntetés-végrehajtás keseríti éppen mindennapjainkat. Persze ennek a helyzetnek meg van az a diszkrét bája, hogy az esetek nagy százalékában nem véletlenül teszi. A törvényhozás kialakítja azokat a játékszabályokat, amelyek mentén az ország honpolgárai élhetik az életüket - polgári jog (PTK), büntetőjog (BTK) és társaik. Akinek ez nem sikerül, annak meggyűlik valamely szervvel a baja. Az ritkán fordul elő és inkább csak felsőbb szinteken, hogy ellenlábasok vádaskodásai miatt indul egyébként ártatlan ember ellen "hadjárat". A képlet viszonylag egyszerű: Ne sérts törvényt és nem lesz bajod! Ha törvényt sértesz, elkaplak. (Ez persze egészen leegyszerűsítve igaz.)

A fentiek alapján gondolhatnánk, hogy a törvénytisztelő állampolgárnak nem eshet baja. Még Zánkán sem! Sajnos azonban - véleményem szerint - "ez így, ebben a formában, nem igaz!" Persze nem kell semmi komolyra gondolni. Senkit nem fenyeget börtön, vagy magánzárka, bírósági tárgyalásokat sem tartunk a Polgármesteri Hivatalban, sőt a főtéren - hol is van? - való pellengér, akasztás, vagy megkövezés sem divat már régóta. (A hírmondó honismereti rovatában szívesen olvasnék róla, mi volt ezen módszerekhez a falu hozzáállása a középkorban, a török idők előtt.)

Ahogy én látom, nálunk egyszerűen csak karriereket törünk kerékbe, egyéni sorsokat akasztunk a szögre, ha érdekünk úgy kívánja, gyermekét egyedül nevelő édesanyát is megrángathatunk, ha gazdasági érdekeinknek fekszik keresztbe puszta létezésével, de akár vállalkozói egzisztenciákat, - azaz munkahelyeket! - is veszélyeztetünk, ha úgy hozza a "vaksi sors". Mert megtehetjük! Aki ellenáll, azt félreállítjuk, de kíméletlenül. (Zánkai harctéri helyzetkép, röviden.)

"Megjárja még a Novák!" - mondta az Egészséges erotika című filmben a "Ladagyár" - értsd: láda gyár, - igazgatója szegény renitens Nováknénak, mikor is az "elvetemült, nép ellensége" férj nem engedte nejének a sexuális típusú kérdőívet kitölteni. Ja, hogy ez a történet nem napjainkban játszódik? Ez már csak hab a tortán, de úgyis fogalmazhatnám, hogy ez itt a lényeg. Az idézet az "átkosból" való, - Tímár Péter első filmje rendezőként, amely évekig hevert dobozban különféle íróasztalokban és poros raktárhelyiségekben - mélyen a rendszerváltás előtti idők erkölcsi és társadalmi mocsarából, - nagy hatalmú párttitkárok és TSZ elnökök világából - ami ellen 1990 táján egy ország küzdött, hogy véget érjen. A fentebb leírt állapot azonban - véleményem szerint -  a rendszerváltást követő két évtized Zánkájára jellemző és mind a mai napig tart.

Nem arról van szó, hogy a rendeletek, helyi "törvények" ellen vétő, lázadó, semmirekellő - egyébiránt mégiscsak szavazó! - polgárokat "rendszabályoznánk" meg módszeresen, de a törvényekben rögzített szankciók alkalmazásával, hanem a látott példák alapján az az érzése támad az embernek, hogy az eltérő vélemény az, ami úton-útfélen kiveri a biztosítékot és ördögi, övön aluli cselekvésre ösztönöz. Ebben jelen zánkai gyakorlatunk különbözik az államhatalom kényszerétől ahol a törvények - még ha rosszak is - betartatásáról van szó, de különbözik az "átkosban" működő rendszertől is, amely legalább nem bújt a szabad demokrácia álcája mögé. Az a rendszer ugyanis azt mondta magáról, hogy "szocialista demokrácia". Megtanultuk, hogy a jelzővel - amit nem egészen értettünk, hogy miért kell - ellátott verziója a demokráciának ilyen reflexekkel működik. Negyven év regnálás után meg is dőlt szépen. De módszerei máig hatnak, és nem csak Zánkán.

Ma az országban, ahogy Zánkán is, jelző nélküli a működő demokrácia. Azt gondolnánk, hogy a köz szolgálata, a tehetséges választópolgár bátorítása, az elesett honfitársunk felsegítése és biztatása, támogatása a feladat annak érdekében, hogy jól menjenek dolgaink. Ehelyett, véleményem szerint azt látjuk, hogy kis falunkban a könyöklés és egymás eltiprása, érdekeink mentén történő politizálás, politikai ellenfeleink ellehetetlenítése, vagy "megvásárlása", azaz a hangos száj "betömése", a klientúraépítés az alkalmazott módszer. Aztán, miután mindenki jóllakott már körülöttünk, - és féltve jussát, szólni nem mer -  vagy a nép másik, gondolkodó fele "törött kezével vérző orrát törölgeti", akkor szabad a préda! Legyen az erdő, mező, sebes kis patak, toronyóra láncostul, vagy vadásztársaság. Minden mindegy, hiszen már mindenki "térdre és imára" ereszkedett körülöttünk.

Ilyen, demokráciának álcázott rendszerre van szüksége Zánkának? Ettől várjuk a megváltást, amikor saját "érdekerdejétől" senki sem látja már azt a bizonyos "választói erdőt"? (Ezért fordulhat elő ciklusról ciklusra, anélkül, hogy történt volna valami turizmusfejlesztés területén, minden jelölt legfontosabb feladatának tartja a turisztikai fogadóképesség fejlesztését. Aztán megválasztva jön a "nincs forrás" lemez. Mi pedig négy évig rágódunk azon, hogy "Mit mondott? Mé' mondta?")

De nem is kell folyton a hátuk mögé tekingetni. De nem ám! "Választói erdőnk" már nem a régi. Már nem akarja, - az elmúlt évek választási eredményeiből ez látszik, vagy legalábbis nem tudja elképzelni, hogyan kellene nekiállni - lebontani és átalakítani ezt a ciklusok óta félre siklott, elvetélt rendszert, ami csak idő kérdése, hogy egy jelentősebb botránytól megrázkódtatva maga alá temesse jeles képviselőit. Átalakítani a zánkai önkormányzatiságot egy olyan rendszeré, amelynek középpontjában nem a saját érdek, hanem a zánkai ember áll... Hajrá Zánka!

Amen