Infó-kommunikációs forradalom! Itt tartunk, 
kedves zánkai polgártársaink. Príma! Ez azért szívmelengető érzés. Köszönet érte a Zánka TV-nek - "immáron hagyományosan." Véleményem szerint helyén való, amikor az ünnepi áhitattól "felhevülten" a település polgármestere interjút ad a helyi érdekeltségű TV társaságnak. (Pezsgő, "miazmás")
Elmondja, amire büszke az elmúlt évből, és azt is, amit véleménye szerint a jövő tartogat a településen élők számára. Teljes mértékben európai megnyilvánulás!
Meg is hallgattam, többször is... Talán azért is, mert nem hittem a fülemnek. A szabad, és demokratikus választásokat követően három hónappal ekkora "hátra arcot" még nem láttunk települési polgármester részéről. A mi dicső polgármesterünk ugyanis azt találta mondani, hogy "A választási ígéreteket -úgy gondolom, - be fogjuk tartani: nem abban a mértékben, sajnos, - és erről őszintén kell beszélni, - mint ahogy azt elképzeltük."
... hmmm, most akkor betartjuk, vagy nem tartjuk be. Jelzem: a választások óta mindössze három hónap telt el! Nem évek, évtizedek, amely időtartam alatt alapvető változások álltak be a világgazdaság csillagos égboltján, valamint több kormány- és irányváltás tizedelte önkormányzatunk gazdasági programját.
Nem, nyájas olvasó, nem történt földindulás sem a hazai, sem a világpolitika, legkevésbé a gazdaság színpadán. Ami három hónapja is látható volt, az látható ma is. Ami három hónapja fenyegette településünket, az fenyegeti ma is. Amit három hónapja megígértünk, azt az elmúlt három hónap történései alapján nyugodt szívvel be tudnánk tartani. Persze, ha akarjuk. No meg persze, ha a választási kampányról nem az derül ki, hogy üres porhintés, kötelező színjáték. (Bár egy ideje már tudjuk, hogy a választási program és a "kormányprogram" nem feltétlenül fedi egymást.) Felmerül a kérdés: Miért nem tetszettek akkor és ott, a választási kampányban erről őszintén beszélni?
Mert 2010. október 3-a óta nem változott semmi! Csak az ígéreteket vonták vissza. Ráadásul ennél cinikusabbat Francis Ford Coppola sem tudott volna kitalálni - pedig Ő mindig meg tudta lepni nézőit: lásd: Keresztapa című film - : Mindezt egy újévi köszöntő keretei között. Bravó!
A beszéd lényegében megismételte a híres Winston Churchill-i gondolatot: " Nem ígérhetek mást csak vért, gyötrelmet, könnyeket és verejtéket!" Csakhogy akkor és ott az emberek értették és tudták, hogy miért. Mi most nem egészen értjük és tudjuk, hogy miért állunk parkolópályára önként és dalolva.
"Ez a 2011-es év ez csak a felkészülésre fog lehetőséget adni." - mondta a polgármester. Kár, hogy nem tudjuk, hogy mire is kell felkészülnünk, mihez kell az erőt gyűjteni ebben az esztendőben? Az alap funkciók üzemeltetésén kívül miért nem csinálunk semmit településünk fejlődése érdekében egy éven keresztül? 365 napot pazarlunk el településünk életéből anélkül, hogy egy fűszálat keresztbe tennénk a fejlődés érdekében. Erre persze adódnak ésszerű magyarázatok: Nincs miből fejleszteni ezekben a sanyarú időkben. Örülünk, hogy intézményeink működését biztosítani tudjuk a befolyó bevételekből. Adósság állományunkat csökkenteni akarjuk... Ezekkel a nevetséges magyarázkodásokkal szemben polgármesterünk határozottan leszögezi: "Jelenleg is, azért hogy az anyagi helyzetünkkel tisztában legyen mindenki, mintegy hatvan millió forint lekötött készpénzállománya van Zánka községnek, és hitelünk, természetesen, ahogy azt annak idején a választások idején is tisztességgel és becsülettel - enyhe mosoly a szája szélén - elmondtuk: nincsen"
Kérdem én: akkor most mi van?
Felkészülünk egy éven keresztül a nem tudom mire, miközben 60 millió Forint "figyel" az önkormányzóság számláján lekötve. Ez számunkra két dolgot jelenthet: egyik lehetőség az, hogy nem hiszünk a céljainkban, tehát inkább bankban fialtatjuk a nép adóforintjait a számukra hasznos fejlesztések helyett. Másrészt fogalmunk sincs, hogy mi lenne a jó irány a fejlesztések területén Zánka számára. Egyik rosszabb válasz problémáinkra, mint a másik. Ugyanis mindkettő azt jelenti, hogy Zánka 2011-be "off"-on van, vagyis: ki van kapcsolva a fejlesztések világából. De nem ám valami sötét erő műveli ezt velünk, hanem mi, saját magunk. Ez azért szomorú...
A polgármester Úr szavaival búcsúzva: "Erre engedjék meg, hogy egy pohár pezsgőt kitöltsek, és képletesen ugyan, de valamennyiőjükkel koccintsak...
Polgármester Úr! Erre...?
