Zseniális! Egyszerűen Kolombusz tojása, ahogy Polgármesterünk a legutóbbi testületi ülésen átvágta a Gordiuszit. - Mármint a csomót, kultúra ügyben. Arról már beszámoltunk itt, hogy a zánkai kulturális élet szervezésére kiszenvedett tavaly őszi megoldás nem igazán nyeri el a falu tetszését, nem támogatja a művelődési ház klubjainak működését, szervezései részben teljes érdektelenségre találnak. Ahogy arról is szóltunk már itt, hogy a zánkaiak, - megelégelve a kialakult helyzetet - saját kezükbe vették "sorsukat" és megszerveztek két nagyszabású programot, amelyek igencsak jól sikerültek. Már akkor sejtettem, hogy a labda jó magasra repült, jókora fejfájást okozva ezzel a helyi vezetőknek. Nem is értem! Pedig a dolog egészen egyszerű: azt kell preferálni, és nem utolsó sorban finanszírozni, ami működőképes, illetve azt kell elvetni, amivel a falu népe nincs megelégedve. Slussz-passz! - szokta volt mondani édesanyám, amikor elébe megy az értelmetlen vitáknak. A dolog tehát egyszerű ... De nem Zánkán!
Végig néztem itt a Zánka TV felvételeit a klubok és a művelődésszervezők megbeszéléséről, és nem csalatkoztam. Jelentem, a helyzet nyugaton, no meg Zánkán változatlan. Akár a januári megbeszélést is hallgathattam volna, mintha nem telt volna el egy év. A klubvezetők elmondták, - ahogy tették ezt januárban is - hogy a kultúrház jelenlegi működése nem felel meg az elvárásaiknak, sokkal több segítséget, és nem utolsó sorban rendszeres személyes jelenlétet várnak el szerződött művelődésszervezőinktől. Talán joggal! (Zárójelben jegyzem meg, hogy "Dögöljek meg, ha értem!" Elvállalok egy művelődési ház, egy falu kulturális életének szervezését, majd csak akkor vagyok jelen, ha éppen általam, e-mail-ben és telefonon leszervezett program van porondon. Egyébként elvárom az önkormányzat által takarítóként és a négy órában gondnokként alkalmazott kollégáktól, hogy oldják meg azt, ami felmerül. Ez azért elég érdekes!) A művelődésszervezők - ahogy tették ezt januárban is, - magabiztosan elmondták, hogy ők mindent megtesznek annak érdekében, hogy jól működjenek a dolgok, annak megfelelően, amit a szerződésük tartalmaz, ami nem titok. No! Tehát itt tartunk. Az egyik fél elégedetlen, a másik pedig úgy érzi, hogy minden rendben megy. Azt gondolom, ilyen helyzetekben szokott sor kerülni az együttműködés megszakítására. Láttunk már ilyet, nem is egyszer. De nem Zánkán!
Aztán jött a testületi ülés, ahol a képviselők napirendi pontként tárgyalták a 2012. évi programtervezetet. Gondolnánk, a problémás helyzet feloldása érdekében csépelték a szót jobbról és balról is. De az előterjesztés címe csak a jövő évi programtervezetet állította a vita középpontjába. Természetesen a tervezett programokról kevés szó esett, de nem is csodálom. Arról vitatkozni, hogy milyen módszerrel emeljük a tetőt a helyére, amikor még az alap és a falak sem állnak, enyhén szólva is önámítás, sőt, "parasztvakítás". Aztán, mivel a gordiuszi ott pihegett az asztalon, jött a Polgármester kardja, no meg a csomó vágása: Ad hoc bizottságot kell létrehozni a probléma feloldása érdekében, amelynek van kettő hete a megoldás felmutatására. (Csak zárójelben emlékeztetnék egy régi mondásra a politika világából: "Ha el akarsz "fektetni" egy ügyet, hozz létre egy bizottságot!".) Persze a mi bizottságunknak azért ennél több esélye van a sikerre. Mindenesetre eszembe jutott, hogy az a probléma halmaz, ami a kultúrház körül mára felgyülemlett, nem új keletű. Miért vártunk a megoldáskereséssel decemberig, ha már év közben is érzékelhetővé vált mindaz, amit tudunk? Továbbá, mivel az ad hoc bizottság három tagja közül kettő képviselő, - akik láthatóan a testületi ülésen sem tudták megoldani a megoldandót - és mindössze egyetlen fő a külső szakértő, miért várjuk tőlük ilyen rövid idő alatt hogy az eddig láthatatlan megoldást egycsapásra a képviselő testület asztalára varázsolják? Persze az is lehet, hogy van olyan település, ahol ez működik. De nem Zánkán!
Egyeztetni a felek között persze lehet és ilyen helyzetekben szoktak is, csak az a baj, hogy csupán a szándékok összegyűjtése és megvitatása önmagában nem adja a megoldást. Ezen a ponton, - véleményem szerint - tovább kell lépni! A szakmai elvárások alapján - már ha ismerünk ilyeneket - határozott véleményt kell formálnunk! Politikai akarattá kell alakítani végül is az információk folyamát. Egyszerűen fogalmazva: El kell döntenünk, hogy mit is akarunk. El kellene! Jól előkészítve, frappánsan. Ez a téma azonban ezen a testületi ülésen sem előkészítve nem volt, sem frappánsan eldöntve. Ettől tűnik a külső szemlélőnek úgy, mintha egy kicsit magatehetetlenül maszatolnának az ügyben résztvevők, és senki nem jön elő azzal a bizonyos farbával. Én teljes mértékben megértem a Polgármester dilemmáját, miszerint ez az ügy már kínos. Sőt, tovább megyek, évek óta sikertelen próbálkozás, tapogatózás folyik a kultúra témakörében Zánkán, miközben folyik a pénz, a megoldást meg még az igencsak távoli, ködös jövő rejti. És lassan véget ér az év, sőt, nemsokára kezdődik az új! Gondoljuk csak meg! Bori, Éva, Kenéz. Három tisztességes magyar név és ember, akiknek egy közös pontjuk a Zánka kulturális életének megszervezésére tett sikertelen próbálkozás. És ebben az esetben a hangsúly nem a neveken, vagy az ő tevékenységükön van. Ha azt vesszük, hogy egy vállalati Hr igazgató - munkaügyi vezető - a harmadik próbálkozásra sem találja meg a hirdetett pozícióra a megfelelő embert, igencsak kínosan érzi magát, egészen addig, amíg meg nem köszönik neki az addigi fáradozásokat. Persze a politikában nem azonnal "honorálják" a választók a sikertelenséget, leginkább négyévente. Talán Zánkán is.
December hava - úgy tűnik - a fontos döntések időszaka lesz képviselő testületünk életében, több témában is. Komoly várakozással tekintek Zánka kulturális életének igazi megoldását jelentő javaslatra, meg persze a döntésre. Mindenesetre szurkolok a testületnek, hogy a kollektív bölcsesség platformján kényelmesen elhelyezkedve megtalálja az üdvözítő megoldást, Zánka és a kultúra érdekében.
Minderről gróf Széchenyi István szavai jutnak eszembe:
"Hasztalan szórjuk el a legjobb vetõmagot, ha elõbb nem szántottunk."
